Queer elméletek
Az elmúlt húsz év társadalomtudományi gondolkodásának történetét aligha lehetne megírni anélkül,
hogy egy bő fejezetet ne szentelnénk benne a queerelméletnek. A meleg és leszbikus stúdiumok
intézményesülése és a posztstrukturalista gondolkodás térhódítása a queerelméletet a kortárs
társadalomtudományi diskurzus egyik meghatározó elemévé tette. A kör során kísérletet teszünk rá,
hogy a queerelmélet néhány alapszövege és azok alkalmazásának feldolgozása révén választ kapjunk a
kérdésre: mi a tétje a biológiai nem, társadalmi nem és a vágy közötti természetesnek vett összefüggés
radikális kritikájának.
A kört Judith Butler központi jelentőségű szövegének feldolgozásával indítjuk (1. alkalom), ennek
részletes megértéséhez feltárjuk annak elméleti (2-3. alkalom) és mozgalmi-politikai hátterét (4.
alkalom). Ezt követően a queerelmélet alkalmazásait tekintjük át különböző tudományterületeken (5-
8. alkalom). A kör harmadik felében a queerelmélet politikai használatát elemezzük, egyrészt mint
az identitáspolitikára építő mainstream melegmozgalmak kritikáját (9. alkalom), másrészt mint a
szexualitáson túlmutató egyenlőtlenségi viszonyok elemzési keretét (10-11. alkalom).
1. Felütés
Butler, Judit: Problémás nem. Első rész. Budapest: Balassi. 39-91. o.
2. Elméleti kontextus I.
Foucault, Michel (1999): A szexualitás története I. Budapest: Atlantisz.
Althusser, Louis (1996): „Ideológia és ideologikus államapparátusok.” In: Kiss Attila et al. (szerk.):
Testes Könyv I. Szeged, Ictus és JATE Irodalomelmélet Csoport. 373-412.o.
3. Elméleti kontextus II.
Austin, John L. (1990): Tetten ért szavak. 1-2. előadás. Budapest: Akadémiai. 29-47.o.
Derrida, Jacques (1982): „Signature Event Context.” In Margins of Philosophy. Chicago: University
of Chicago Press. 307-330.o.
4. Mozgalmi kontextus
Jagose, Annamerie (2003): Bevezetés a queerelméletbe. III-VI. fejezetek. Budapest: Új Mandátum. 31-
73.o.
5. Queer és a test
Kessler, Suzanne J. (1990): „The Medical Construction of Gender: Case Management of Intersexed
Infants”. Signs 16(1): 3-26.o.
Laqueur, Thomas (2002) A testet öltött nem. Test és nemiség a görögöktől Freudig. 1., 2., 5. fejezet.
Budapest: Új Mandátum. 21-80., 161-202.o
6. Queer és pszichoanalízis
Fuss, Diana (2010): „Bukott nők. Freud «A női homoszexualitás egy esetének pszichogeneziséről»”.
Thalassa 2010/4. 39-60.o.
7. Queer és a történelem
Halperin, David M. (1989): „One Hundred Years of Homosexuality.” In: One Hundred Years of
Homosexuality and Other Essays on Greek Love. New York: Routledge. 15-40.o.
8. Queer és az irodalom
Kosofsky-Sedgwic, Eve (1985): Between Men: English Literature and Male Homosocial Desire.
Introduction. New York: Columbia University Press. 1-20.o.
Golberg, Jonathan (1994): „Romeo and Juliet’s Open Rs”. In Jonathan Golberg (szerk.) Queering the
Renaissance. Durham: Duke University Press. 218-235.o.
9. Queer és a politika
Seidman, Steven (1993) „Idenitity and Politcs in a Postmodern Gay Culture: Some Historical and
Conceptual Notes.” In Michael Warner (szerk.): Fear of a Queer Planet: Queer Politics and Social
Theory. Minneapolis: University of Minnesota Press. 105-142.o.
Warner, Michael (1999) „Normal and Normaller: Beyond Gay Marriage.” GLQ: A Journal of Lesbian
and Gay Studies 5(2): 119-171.o.
10. Queer és a kapitalizmus
Floyd, Kevin (2009): „On Capitalwordpress.org/wordpress-3.0.1.tar.gz, Sexuality and the Situations of Knowledge.” In The Reification of
Desire: Towards a Queer Marxism. Minneapolis-London: University of Minnesota Press. 1-38.o
11. Queer és a többiek
Siebers, Tobin (2006): „A fogyatékosság maskarádéja.” Café Bábel, 53. szám 9-20.o.
Jakobsen, Janet R. (2003) „Queers Are Like Jews, Aren’t They? Analogy and Alliance Politics.” In
Daniel Boyarin, Daniel Itzkovitz és Ann Pellegrini (szerk.) Queer theory and the Jewish question.
New York: Columbia University Press. 64-89.
12. Lezárás
